Légy ellen mi a legjobb kültéri védekezés? Sokan felteszik ezt a kérdést magukban vagy másoknak. A legyek a magánháztartásokban kellemetlenek, a munkában zavaróak, az ipar és az egészségügy területén nemkívánatos betegségterjesztőek. A kiirtására irányuló eddigi kísérletek nem jártak eredménnyel, de megfelelő eszközök alkalmazásával kellően tudunk védekezni a légy ellen. Az írásunkat két részre bontottuk. Az első lépésben a házilégyről osztunk meg egy részletesebb ismeretterjesztő anyagot. Második lépésben a légy elleni védekezés lehetőségét mutatjuk be egy rendkívül hatékony kültéri légycsapda ismertetésével.

Házilégy

Mivel a házilégy a köznyelvben egyszerűen csak úgy használatos, mint légy, ezért a továbbiakban mi is szinonímiaként használjuk majd a házilégy és a légy szavakat.

A légy elleni védekezés megértését segíti, ha megértjük a házilégy biológiáját. Segítségként a megértéshez a Wikipédia eredeti angol terjedelmes cikkből az olvasó számára lényeges információt lefordítottuk magyarra, amit lentebb olvashat.

Előfordulása

A házilégy valószínűleg a legelterjedtebb rovar a világon. Nagyrészt az emberekhez kötődik a jelenléte, ezért az ember elterjedésével az egész világon megjelent a légy is. A házilégy a sarkvidékek legtávolabbi pontjain kívül a világon mindenhol honos. A trópusokon nagy számban fordul elő. Európa, Ázsia, Afrika, Ausztrália és Amerika minden lakott részén jelen van. Kiirtására irányuló kísérletek nem jártak eredménnyel. Továbbra is nagy tömegben fordul elő, főleg azokon a területeken, ahol rosszak a higiéniai viszonyok.

Megjelenése

A kifejlett házilégy hossza 6-8 milliméter és szárnyfesztávolsága 13-15 milliméter. A tor fekete, a potroh barna. Egy pár repülőszárnya van; hátulsó pár szárnya billérré, kis rezgővé alakult, ezek segítségével tud zümmögni és repülés közben manőverezni[1]. Nagy összetett szeme lehet barna vagy szürke. Szájszerve tapogatópárnás nyaló-szívó. Az ízek és szagok érzékelésére szolgáló kemoreceptorok a lábon találhatóak[2].

A nagy összetett szempár jellemzi a házilegyet. A házilegyek körülbelül hétszer gyorsabban dolgozzák fel a vizuális információkat, mint az emberek, ami lehetővé teszi számukra, hogy felismerjék és elkerüljék az elkapási vagy lecsapási kísérleteket, mivel magasabb flickerfúziós (CFF) sebességükkel gyakorlatilag lassítva látják az ember mozgását[3].

Életmódja

A házilégy magányos rovar. A táplálékforrás közelében azonban több állat is összegyűlhet. Tápláléka elsősorban rothadó hús, gyümölcs és állati ürülék. Csücsörítő, nyaló-szívó szájszervével csak folyékony táplálékot képes fogyasztani[4], ezért táplálkozás előtt nyálával feloldja táplálékát. Sajnos, mivel az ember táplálékára is rászáll, sok betegséget terjeszt. Egyes becslések szerint ezek száma körülbelül 30; a legismertebbek ezek közül a tífusz, a kolera és a vérhas[5]. Egy légyen átlagosan több száz különböző baktériumfaj egyedei utaznak, köztük kórokozók[6].

A kifejlett házilegyek nappali életűek és éjszaka pihennek. Sötétedés után az épületen belül a mennyezeten, a gerendákon és a felső vezetékeken gyűlnek össze, míg az épületeken kívül a lombokban vagy a hosszú fűben, a cserjékben és fákban vagy a vezetékeken töltik az éjszakát[7]. Hűvösebb éghajlaton egyes házilegyek télen hibernálódnak. Ezt a repedésekben és hasadékokban, a faszerkezetek réseiben és a függöny redőiben teszik meg. Tavasszal felébrednek, amikor felmelegszik az idő, és helyet keresnek, a tojás lerakáshoz.

Szaporodás és életciklus

A hím házilegyek 16 óra, a nőstények 24 óra után válnak ivaréretté. A párzási időszak az éghajlattól függ. A nőstény házilégy általában csak egyszer párosodik a rövid, maximum 4 hetes élettartama alatt. A nőstény legfeljebb 9000 petét tud lerakni, 120-150 petét tartalmazó csomókban. A petecsomókat olyan rothadó anyagokba rakja (pl.: élelmiszer-hulladékra, dögre vagy székletre), amelyek a lárva számára táplálékul szolgálnak. A peték 12-24 óra alatt fejlődnek ki. Ekkor kikelnek a lárvák, és falánkan rávetik magukat a táplálékra. A kikelés után 3-4 nappal a lárvák bebábozódnak, és kemény, hordó formájú hüvely képződik. A fiatal légy, amikor kiszabadul a tokból, még nem teljesen kifejlett.

A lárvák kifejlődéséhez meleg és elegendő nedvesség szükséges. Általánosságban elmondható, hogy a friss sertés- és csirketrágya biztosítja a legjobb feltételeket a fejlődő lárvák számára, csökkenti a lárvák fejlődési idejét és növeli a bábok méretét. A szarvasmarha-, kecske- és lótrágyából kevesebb és kisebb báb keletkezik, míg a teljesen komposztált sertéstrágyából 40% alatti víztartalommal egyáltalán nem[8].

A kifejlődés optimális körülmények között hét-tíz nap alatt lezajlik, de kedvezőtlen körülmények között akár két hónapig is eltarthat. A mérsékelt égövi övezetekben évente 12, a trópusokon és szubtrópusokon pedig több mint 20 nemzedék fordulhat elő.

A kifejlett házilégy élettartama 2-4 hét is lehet; azonban néha az év utolsó nemzedéke áthibernálja a telet.

Táplálkozása

A kifejlet házilegyek különféle folyékony vagy félfolyékony anyagokkal, valamint szilárd anyagokkal táplálkoznak, amelyeket a nyáluk meglágyított. Főleg húsevők; elsődleges táplálékuk az állati eredetű anyagok, a dög és a széklet, de fogyasztanak tejet, cukros anyagokat, rothadó gyümölcsöt és zöldséget is. Kórokozókat hordozhatnak a testükön és a székletükben, szennyezhetik az élelmiszereket, hozzájárulhatnak az élelmiszer-eredetű betegségek átviteléhez, miközben puszta jelenlétük is bosszantó lehet. Ezen okok miatt az ember szempontjából kártevőknek minősülnek.

Természetes ellenségei

A házilégynek számos ragadozója van, köztük madarak, hüllők, kétéltűek, különféle rovarok és pókok. A tojásokban, lárvákban és bábokban számos stádium-specifikus parazita és parazitoid faj található. A legfontosabbak a Muscidifurax uniraptor és a Spalangia cameroni parazita darazsak; ezek a házilegyek lárváiba rakják petéiket, és utódaik még azelőtt befejezik fejlődésüket, hogy a kifejlett házilegyek kibújhatnának a bábokból. A hiszterbogarak házilégylárvákkal táplálkoznak trágyakupacokban, a Macrocheles muscae domesticae ragadozó atka pedig a házilégy tojásait fogyasztja, minden atka naponta 20 tojást eszik meg[9].

Az Entomophthora muscae kórokozó gomba halálos betegséget okoz a házilegyekben. A fertőzés után a gomba az egész testben elszaporodik, és körülbelül öt nap alatt elpusztítja a házilegyet. A fertőzött házilegyekről ismert, hogy olyan magas hőmérsékletet keresnek, amely elnyomja a gomba növekedését. A házilégy a lovakat megtámadó Habronema muscae parazita fonálféreg alternatív gazdájaként is működik[10]. A nyálmirigyek megnagyobbodását okozó vírus, a nyálmirigy-hipertrófia vírus (SGHV) élelmiszerrel érintkezve terjed a házilegyek között, a fertőzött nőstény házilegyek sterilekké válnak[11].

Kapcsolat az emberekkel

A házilegyek kellemetlenek, mert zavarják az embereket szabadidőben és a munkában, de elsősorban az élelmiszerek szennyezése miatt nemkívánatos rovarok. A szaporodás és táplálkozás piszkos helyeken váltakozva történik, emellett az ember által fogyasztott élelmiszerekkel is táplálkoznak, amely folyamat során nyálukkal felpuhítják az ételt, lerakják ürüléküket, ami egészségügyi kockázatot jelent[12].

Betegségvektorok

A házilegyek több kilométerre is elrepülhetnek szaporodási helyüktől[13], szőrükön, szájszervükön, hányásukon és ürülékükön sokféle organizmust hordozva[14]. A házilégy nem szolgál másodlagos gazdaszervezetként, és nem szolgál semmilyen egészségügyi vagy állatgyógyászati jelentőségű baktérium tárolójaként, de mechanikai vektorként szolgál több mint 100 baktérium számára (pl.: tífusz, kolera, szalmonella, bakteriális vérhas, tuberkulózis, lépfene). Ez különösen problémát okoz a kórházakban és bizonyos járványok kitörésekor. Meg kell említenünk, hogy a haszonállatokat is megfertőzhetik a legyek által közvetített organizmusok.

Általában túl kevés baktérium található a házilegyek külső felületén (kivéve talán a Shigella).  A házilégy külső felületén lévő betegségeket okozó szervezetek néhány óráig életben maradhatnak, ellenben a bélben lévők több napig is életképesek lehetnek. Számos bakteriális endoszimbiontát azonban kimutattak a legyekből kinyert teljes genomszekvenciák szekvencia alapú azonosítása során. A legtöbbet a hasüregben mutatták ki.

Irtás

A kiirtására irányuló kísérletek a mai napig nem jártak eredménnyel, a házilégy továbbra is jelen van az ember közvetlen környezetében.

Megelőzés

A házilégy – legalábbis bizonyos mértékig – fizikai, kémiai vagy biológiai eszközökkel irtható. A fizikai ellenőrzések közé tartozik a szúnyogháló vagy függőleges műanyag csíkok használata az ajtónyílásokban, hogy megakadályozzák a házilégy bejutását az épületekbe. Az ajtónyílásokban légmozgást vagy légkorlátokat létrehozó ventilátorok (légfüggöny/hőfüggöny) elriaszthatják a házilegyeket attól, hogy berepüljenek. Az élelmiszeripari feldolgozó helyiségekben gyakran használnak ragadólapos rovarcsapdát. A mennyezetről lelógó ragacsos légypapírok korlátozott mértékben hatékonyak. A magasfeszültségű elektromos rovarcsapdát nem szabad közvetlenül élelmiszer-kezelési területek felett használni, mert a szennyezett rovarrészek szétszóródhatnak[15]. Egy másik megközelítés a valószínűsíthető szaporodási helyek lehetőség szerinti megszüntetése. A hulladék fedeles edényekben történő tárolása, továbbá a rendszeres és gyakori szemétgyűjtés megakadályozza, hogy a lerakott házilégy tojások kifejlődjenek. A nem higiénikus szemétlerakók a házilegyek első számú szaporodóhelyei. Amennyiben megoldható, akkor lehetőleg naponta földdel be kell takarni a szerves hulladékot és így ezzel a módszerrel elkerülhető a házilégy szaporodási helyének kialakulása[16].

Irtószerek

Inszekticidek használhatók. A larvicidek elpusztítják a fejlődő lárvákat, de előfordulhat, hogy nagy mennyiségeket kell használni a felszín alatti területek eléréséhez. Az aeroszolokat épületekben is fel lehet használni a házilegyek „lecsapására”, de ezek a módszerek csak átmenetileg hatásosak. A falakon vagy a pihenőhelyeken maradó permeteknek hosszabb ideig tartó hatása van[17]. A házilegyek számos törzse immunissá vált a leggyakrabban használt rovarirtó szerekkel szemben[18] [19]. Megállapítható, hogy a házilégy magas fokú ellenállást ért el.

Biológiai

A biológiai kártevőirtás számos módszerét vizsgálták már. Ezek közé tartozik egy másik faj, a fekete katonalégy (Hermetia illucens) betelepítése, amelynek lárvái a házilégy lárváival versenyeznek az erőforrásokért[20]. Egy másik megközelítés a trágyabogarak behurcolása a trágyadomb felszínének felmorzsolására és tenyésztésre alkalmatlanná tételére[21]. Alkalmazható a parazitoidok felszabadításával történő augmentatív biológiai védekezés, de a házilegyek olyan gyorsan szaporodnak, amivel a természetes ellenségek képtelenek lépést tartani[22].

Légy elleni védekezés Red Top légycsapdával

„A házilegyek számos törzse immunissá vált a leggyakrabban használt rovarirtó szerekkel szemben. Megállapítható, hogy a házilégy magas fokú ellenállást ért el.”

– olvashatjuk két tanulmányban is. A hosszútávú hatékony légy elleni védekezés nem rovarirtó szer alapú. A Red Top kültéri biológiai légycsapda egyesíti a hatékonyságot és a környezetbarát légyirtást.

Működése

A légycsapda erjedt csalétek illatanyaga vonzza a legyeket. A légy rászáll a légycsapdára. A piros fedél alatt bemászik, majd a szűkítőhálón átküzdi magát, hogy elérje a szag forrását a légycsapda fóliazsákjában. Amint ide bejutott, innen kirepülni vagy kimászni nem tud, a légycsapda belsejében fog elpusztulni.

Miért kültéren?

A légy táplálkozási szokásaiból adódóan a szagoknak kitüntetett szerepe van. Az erős légybevonzó hatást erős szagokkal lehet elérni, de ez lakóépületen belül kellemetlen. Kültéren ellenben nagyon jól kezelhető, sőt kifejezetten előnyösen alkalmazható.

A légycsapda jellemzői

Szag

A Red Top légycsapda kifejezetten arra lett kifejlesztve, hogy a csalétek illatanyagával ellenállhatatlanul vonzza a legyeket. A csalétek halfehérje őrlemény és növényi olajok keveréke, ami teljes mértékben veszélytelen az élővilágra. Vízzel (1 liter) elkeverve a csalipor a meleg hatására elkezd erjedni. Az erjedés elkerülhetetlenül szagképződéssel jár. Az erjedt csalétek illatanyaga rendkívül erősen vonzza a legyeket. Elmondható, hogy a rovarcsapdában erjedő csalétek megközelítőleg 4 héten át akár 1000 m² területet lefedve képes a legyeket bevonzani a légycsapdába, ahonnan már kijönni nem képesek. Mindez veszélyes méreganyag nélkül.

Szín

A légycsapda feltűnő piros fedele további csalogató hatással van a nőstény házilégyre. A nőstény házilégy beszáll a légycsapdába, onnan kijönni már nem tud, ezért a légycsapda belsejében rakja le a tojásokat. A lárvák a légycsapdában pusztulnak el. Következésképpen megszakad a szaporodási ciklus, csökken az egyedszám.

Fény

A légy a fény irányába repül. A légycsapda átlátszó fóliazsákjában rekedt légy a fény irányába keringve repül. A légycsapda fedele sötét az átlátszó fóliazsákhoz képest, ezért a légy elsősorban a fóliazsák oldalfala körül orientálódik és körbe-körbe repül, míg el nem pusztul.

Üríthető

A légycsapda üríthető és a légycsapda fóliazsák gazdaságosan újrahasználható. Amint korábban írtuk, a csalétek természetes összetevőkből áll, ezért a légycsapda tartalma akár a földbe is elásható, mivel teljesen ártalmatlan a környezetre.

Galéria

GYIK

Irodalom jegyzék

[1] Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Budapest: Tericum, 2005 ISBN 9638453605

[2] Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Budapest: Tericum, 2005 ISBN 9638453605

[3] Johnston I (15 September 2013). „Q. Why is it so hard to swat a housefly? A. It sees you coming in slow motion„. The Independent. Retrieved 4 December 2017.

[4] Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Budapest: Tericum, 2005 ISBN 9638453605

[5] Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Budapest: Tericum, 2005 ISBN 9638453605

[6] The microbiomes of blowflies and houseflies as bacterial transmission reservoirs; Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány 2017 November 24. https://www.nature.com/articles/s41598-017-16353-x

[7] Sanchez-Arroyo H, Capinera JL (20 April 2017). „House fly: Musca domestica„. Featured Creatures. Retrieved 20 September

[8] Breitwart; et al. (2008). „Favorability of conditions in the reproduction and development of the common housefly: a controlled study”. International Journal of Entomology. 21 (11): 157–181.

[9] „House flies„. Cornell University: Department of Entomology. 2017. Retrieved 23 September 2017.

[10] Hewitt CG (2011). The House-Fly: Musca Domestica Linn: Its Structure, Habits, Development, Relation to Disease and Control. Cambridge University Press. pp. 181–184. ISBN 978-0-521-23299-9.

[11] Prompiboon P, Lietze VU, Denton JS, Geden CJ, Steenberg T, Boucias DG (February 2010). „Musca domestica salivary gland hypertrophy virus, a globally distributed insect virus that infects and sterilizes female houseflies„. Applied and Environmental Microbiology. 76 (4): 994–998. Bibcode:2010 ApEnM.76.994P. doi:10.1128/AEM.02424-09. PMC 2820963. PMID 20023109.

[12] „Houseflies” (PDF). World Health Organization. Retrieved 25 September 2017.

[13] Nazni WA, Luke H, Wan Rozita WM, Abdullah AG, Sa’diyah I, Azahari AH, et al. (June 2005). „Determination of the flight range and dispersal of the house fly, Musca domestica (L.) using mark release recapture technique„. Tropical Biomedicine. 22 (1): 53–61. PMID 16880754.

[14] Szalanski AL, Owens CB, McKay T, Steelman CD (September 2004). „Detection of Campylobacter and Escherichia coli O157:H7 from filth flies by polymerase chain reaction„. Medical and Veterinary Entomology. 18 (3): 241–246. CiteSeerX 10.1.1.472.8821. doi:10.1111/j.0269-283X.2004.00502.x. PMID 15347391. S2CID 15788942.

[15] 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet GHP https://rovarcsapda.hu/ragadolap-csere-ragadolapos-rovarcsapdaban/ és USA direktíva „Insect Control Devices, Design and Installation”. FDA Food Code 2017. U.S. Food and Drug Administration. 2017. Retrieved 18 June 2019.

[16] Service M (2008). Medical Entomology for Students. Cambridge University Press. pp. 140–141. ISBN 978-0-521-70928-6

[17] Service M (2008). Medical Entomology for Students. Cambridge University Press. pp. 140–141. ISBN 978-0-521-70928-6

[18] Georghiou GP, Hawley MK (1971). „Insecticide resistance resulting from sequential selection of houseflies in the field by organophosphorus compounds„. Bulletin of the World Health Organization. 45 (1): 43–51. PMC 2427889. PMID 5316852.

[19] Keiding J (1975). „Problems of housefly (Musca domestica) control due to multiresistance to insesticides„. Journal of Hygiene, Epidemiology, Microbiology, and Immunology. 19 (3): 340–355. PMID 52667

[20] DeBach P, Rosen D (1991). Biological Control by Natural Enemies. CUP Archive. p. 348. ISBN 978-0-521-39191-7.

[21] DeBach P, Rosen D (1991). Biological Control by Natural Enemies. CUP Archive. p. 348. ISBN 978-0-521-39191-7.

[22] Capinera JL (2008). Encyclopedia of Entomology. Springer Science & Business Media. p. 1880. ISBN 978-1-4020-6242-1.